|
|
|
|
|
|
|
|
Gazdaság
|
A svédek cáfolják az MSZP-t Nem hetven, hanem hatvanegy év a nyugdíjazás korhatára a skandináv államban 2010. január 30. 00:00 Leghamarabb 61 éves korban lehet Svédországban nyugdíjba menni, és 65 év felett automatikusan megemelkedik a járadék összege a svéd egészségügyi és szociális minisztérium adatai szerint. Mindezt a budapesti svéd nagykövetségen is megerősítették. Az Eurostat adatai szerint a svédek átlagosan 63 éves korukban mennek nyugdíjba, az átlagnyugdíj négyszerese a magyarnak. Nálunk a szocialista kabinet tavaly 65 évre emelte fel a nyugdíjkorhatárt.
A svéd szaktárca nyugdíjrendszert érintő részletes tájékoztatója szerint az állam minimumnyugdíjat garantál azoknak is, akik a munkanyugdíjra nem szereztek jogosultságot, elmúltak 65 évesek, és 40 év tartózkodási idővel rendelkeznek Svédországban. Ennek fedezetét a költségvetésbe befizetett adókból biztosítják, és a juttatás összegét az inflációval növelik. A garantált nyugdíj legmagasabb összege az Euvonal.hu szakportál szerint 7153 korona, azaz csaknem 190 ezer forint havonta. A diplomáciai képviselet megerősítette: a svéd nyugdíjrendszer célja az emberek munkára ösztönzése, hiszen ha valaki többet dolgozik, annak a nyugdíja nagyobb lesz, de a nyugállományban is lehetőség nyílik a további munkavégzésre. A törvény szerint az állami költségvetésből külön kiegészítik azok nyugdíját, akiknek járadéka messze elmarad az átlagtól. A garanciális kifizetések az inflációval megegyező mértékben emelkednek. Az 1996-ban bevezetett nyugdíjrendszer lényege, hogy a 18,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetése fele-fele arányban oszlik meg a munkáltató és a munkavállaló között. A befizetett összeget egy névleges egyéni számlán tartják nyilván, és évente a bérnövekedéssel arányban emelik. Az állampolgárok évről évre tájékoztatást kapnak a felhalmozott összeg növekedéséről, emellett kiemelendő, hogy Svédországban sokan élnek az önkéntes előtakarékosság lehetőségével is. A híresztelésekkel ellentétben a rokkantsági nyugdíjat is a költségvetésbe befolyt adókból fedezik. A svéd nyugdíj átlagosan legalább négyszer több, mint a magyar, sőt az állam úgynevezett életfenntartási támogatás formájában gondoskodik azokról is, akiknek olyan alacsony összegű a járadéka, hogy abból nem lehetne méltó színvonalon megélni. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tavalyi adatai szerint a svédek átlagosan 62-63 éves korukban vonulnak nyugdíjba, attól függően, hogy van-e munkájuk. A skandináv állam nyugdíjrendszerét is meghatározza a társadalom elöregedése. Kristian Carlsson svéd újságíró lapunknak elmondta, hogy az országban éppen emiatt társadalmi vita folyik arról, hogy a közeljövőben emelni kellene-e a nyugdíjkorhatárt, a többség egyetért abban, hogy erre szükség volna. Kiemelendő, hogy a nyugdíjrendszer szempontjából alapvető fontosságú gazdasági adatoknál is lényeges eltérést mutat Svédország és hazánk. A svédeknél kifejezetten magas a foglalkoztatottak aránya: az Eurostat adatai szerint a felnőtt lakosság 74 százaléka dolgozik, szemben a magyar 56 százalékkal. A születéskor várható átlagéletkor náluk 79 év, míg hazánkban csak 70 év, ami az unióban az egyik legalacsonyabb. Az MSZP nyugdíjcsökkentésre vonatkozó állításait éppen ezek az adatok cáfolják. – Amennyiben ugyanis a magyarok a jelenlegi 57,8 év helyett 70 évesen vonulnának nyugdíjba, a romló halandósági tendenciákat is figyelembe véve, az egy főre jutó nyugdíj több mint két és félszeresre történő növekedését okozná – nyilatkozta lapunknak Lukács Marianna, a Patikapénztár ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: a magyar férfiak 39,2, a nők pedig 38 év átlagos szolgálati idő után vonulnak nyugdíjba, a férfiak 16,6, a nők pedig 22,8 évet töltenek átlagosan nyugdíjban. Hozzátette: mivel a magyar nyugdíjrendszer első pillére a mindenkori bevételeket osztja ki maradéktalanul a mindenkori nyugdíjasok között, egy kis számolással könnyen belátható, hogy a 12 évvel meghosszabbított járulékfizetési idő – ami természetszerűleg a nyugdíjban töltött éveket ugyanennyivel megrövidíti – elvileg nagyságrenddel nagyobb bevételt és sokkal kisebb kiadást jelentene, vagyis kevesebb nyugdíjas a jelenleginél több mint két és félszeres nyugdíjat kapna fejenként. | |||||
| Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió | |||||
• Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Tel: 476-2131
• E-mail:szerk@magyarnemzet.hu • HU ISSN 1418-155X
• Copyright Magyar Nemzet 2001-2007
Hibabejelentés: uzem@mno.hu
