MN Magyar Nemzet - Orosz birodalom: Bizánctól Bizáncig

A Magyar Nemzet internetes kiadása. Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.

Sport
Túl a szerencsés tizenharmadikon
Boczkó Eb-ezüsttel mentett becsületet
Huszonhárom versenyzővel Barcelonába
Nem csak új elnök, új jövőkép
Röviden

Belföld
Röviden
Ki kit visz jégre a fővárosban?
Párizsban szabnák meg a csatornadíjat
Sajtószemle
Meg akarta felezni a bankadót a valutaalap

Külföld
Besurranó módszerek
Új utat mutat a Politico
A párbeszéd fontos állomása Tusnád
Töredezik a CDU
Pozsony erősítené a V4-ek összetartását

Gazdaság
Elmaradt a meglepetés
Országminősítések le- és felfelé is
A Wal-Mart a legnagyobb
Horvátország a slágerlisták élén áll
Póráz kellene az utazási irodákra

Kultúra
A galoppból olcsó revü
Osztálykirándulás, de nem buli
Az erdélyi Részek folyóirata
A sorompóbontás gyönyörűsége
A Campustól a gombaszögi táborig

Kultúra

Orosz birodalom: Bizánctól Bizáncig
2007. május 8. 01:00

Metz Katalin

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Az orosz irodalmi élet fenegyereke, Viktor Jerofejev hangüzenetében a múlt héten Gecse Géza frissen megjelent könyvét méltatta. Kiemelte, hogy „kifejezetten boldogsággal tölti el, hogy Gecse Géza új könyvében az oroszországi szellemi élet egy nagyon fontos sarkára világított rá”, s ennek következtében „ebben a sarokban kevesebb lesz a csótány és a pókféle”. A 94 esztendős Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke választékos magyarsággal sorolta a Bizánctól Bizáncig című, majd 400 oldalas munka erényeit. Fiatalos lendülettel bizonygatta: a történész olyasmit tár az olvasó elé, amiről Magyarországon eddig nem készült hasonló összegzés. Az orosz birodalmi gondolat a XIX. században a legnyilvánvalóbban először a pánszlávizmusban nyilvánult meg, és bár a XX. században igen sokat változott, ám ma is fenyegető lehet – jelentette ki Habsburg Ottó. A középkori bizantinizmus, ha más köntösben is, de ma is jelen van az állami politikában. Ezért is örül annak, hogy Gecse Géza, aki 1990 óta az ELTE új- és jelenkori egyetemes történeti tanszékén tanít, érdekes és stilárisan is vonzó könyvében mindezt a közönség elé tárta. „Ha felismerjük a folyamatokat, a fenyegetés gyökereit, akkor védekezni is tudunk ellene” – mondta Habsburg Ottó.
A könyvet a bemutatón az előszót is jegyző Schöpflin György európai uniós képviselő értékelte. Gecse az orosz birodalmi gondolatot a kezdetekig vezeti vissza, amikor is a XVI. század közepén moszkvai központtal, birodalomként megalakult orosz állam bizánci gyökereire is rávilágít. A Szovjetunió felbomlása kemény identitásválságba sodorta az oroszokat, s az orosz nemzeti eszme módosulását vonta maga után. Amúgy, kivált a szovjet időkben, a birodalmi gondolat legfőbb ismérve az volt, hogy képviselői tagadták a birodalmi szándék létezését. Példa erre a balti államok, illetve a közép-európai országok megszállása, eufemisztikusan, szovjet érdekszférává változtatása, amiért hálát vártak el a meghódított népektől. Putyin elnök ma az energiafüggőség, illetve a gazdasági nyomásgyakorlás másfajta formáinak felhasználásával igyekszik visszaállítani Oroszország nagyhatalmi státusát, s eközben a demokratikus értékeket a birodalmi gondolkodás háttérbe szorítja.
Gecse Géza szerzőként előrebocsátotta, hogy 1993-ban megjelent könyvét kiegészítette a szovjet időszak korábbinál részletesebb, valamint az eltelt közel két évtized jelcini, putyini korszakának elemzésével, s ez a perspektíva némileg más megvilágításba helyezi az orosz küldetéstudatot. Könyvében érdemben elsőként foglalkozik Magyarországon a két világháború közötti, az orosz emigrációban létrejött nemzetiszocialista mozgalommal. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon is hozzáférhetővé vált dokumentumok, illetve történeti feldolgozások eredményeit is sikerült összegeznie. Gecse megjegyezte, naivitás feltételezni, hogy a „közép-európai térséggel kapcsolatos orosz elképzeléseknek nem lesz szerepük jövőnk alakításában”.

Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió

Lap teteje | Impresszum | Médiaajánlat | Oldaltérkép | Archívum